Sign In Sign-Up

Welcome!

Close

Would you like to make this site your homepage? It's fast and easy...

Yes, Please make this my home page!

No Thanks

  Don't show this to me again.

Close

Mi is volt ez a mozgalom? Hitler hatalomrajutása után egy szervezetbe, a "Deutsche Arbeitsfront"-ba (DAF, Német Munkafront) olvasztotta be a szakszervezeteket. Ennek egy mozgalma volt a "Kraft durch Freude Közösség", KdF, melynek hivatalos célja az volt, hogy "a szabadidő ésszerű és céltudatos felhasználásával a dolgozó embert minél bensőbb kapcsolatba hozza az egész nemzettel, és felébressze és elevenen tartsa benne azt az érzést és öntudatot, hogy nemcsak a munkapadnál, hanem szabadidejében sincs egyedül, hanem egy nagy közösség tagja."

A mai, politikailag korrekt magyarázat pedig az, hogy Hitlerék a munkahelyen és a szabadidőben is ki akarták vonni a munkásságot a baloldali befolyás alól és ők akarták befolyásukat kiépíteni.

2, Utazások és túrázások népszerűsítése. A néptársak ismerjék meg hazájukat, a különböző német néptörzseket. Emellett jussanak el külföldre, főképp nagyobb tengeri utakon. A természet szépségei, a múzeumok kincsi mellett ismerjék meg a technikai újdonságokat, ipari alkotásokat is.

4, Népképzés. A munkás bővíthesse szakismereteit előadások, tanfolyamok látogatásával.

A tömegsportban aktívan résztvevők száma 1938-ra 8 millióra emelkedett.

Rügen szigetén a tengerparton Prora községben 1936-ban kezdtek el egy 20.000 főre tervezett üdülőkomplexumot a néptársak számára építeni. Ennek első részét 1938-ban adták át. 1939-ben a háború kitörésekor félbemaradtak az építkezések. A félbemaradt részeket a szovjetek 1945 után felrobbantották. A már kész épületeket az NDK hadserege kapta meg részben laktanyaként, részben katonai üdülőként. (E sorok írójának még az NDK idejében alkalma volt ebben a katonai üdülőben néhány éjszakát eltölteni, természetesen anélkül, hogy az előzményekről sejtelme lett volna.)

Ilyenre tervezték...	Így néz ki ma Prora

Hogy mi történjen a megmaradt részekkel, komoly fejfájást okoz a mai német politikai vezetésnek. Az objektumot teljesen eltüntetni nem lehet. Amennyiben üdülőkomplexumként hasznosítanák, az emberek arra a gondolatra juthatnának, hogy nem is csinált olyan marhaságot Adolf evvel az üdülőfaluval. "Meg éltetné a nácik szociális vívmányainak mítoszát, amit feltétlenül le kell rombolni", mondja az egyik helyi politikus, és ebben a mai politikai elit, akár kelet-, akár nyugatnémet, tökéletesen egyetért. Főleg, hogy a helyi politikusok egy része szállodatulajdonosként konkurrenciát szimatolna egy nagylétszámú üdülőfalu újbóli felépítésében.

Az utazásokban, üdülésekben résztvevők száma 1937-re 9,5 millióra emelkedett. A mozgalom tíz óceánjáró hajót építtetett üdültetés céljára, ezek évente 200.000 munkás és családjaik tengeri üdülését biztosították. Egy 8 napos tengeri út 30-40 birodalmi márkába (RM) került, egy 8 napos szárazföldi út kb 20 márkába. (Az átlagfizetés becslésünk szerint 1937-38-ban 150-200 RM lehetett).

A háború természetesen ezeket a hajókat is elvonta katonai célokra. Tudomásunk szerint az összeset elsűllyesztették. Említsük meg ezen a helyen a flotta egyik hajójának tragikus sorsát: A "Wilhelm Gustloff" a KdF-flotta parádéhajója volt. A háború alatt csak kórházhajóként szolgált. 1945 januárjában a Kelet-Poroszországi Gotenhafen (Gdynia) kikötőjéből akart az 1850 főre tervezett hajó 6300 (más források szerint több mint 9000) menekülőt a közeledő szovjetek elől a viszonylag biztonságos nyugatra szállítani. A hajóra csak nők, gyerekek, magatehetetlen öregek, sebesült katonák, betegápoló nővérek szállhattak fel, a behajózásnál tragikus jelenetek játszódtak le. 1945. január 30-ának éjszakáján a hajó elindult. A szovjetek még azon az éjszakán megtorpedózták. 5400 személy lelte halálát a Balti tenger jeges vizében. A nyugati szövetségeseknek nem is jött az eset kellemetlenül, evvel is kevesebb emléke maradt a "szociális vívmányok mítoszának". A háború egyik nagy túlélője, Franz Schönhuber írja egy helyen, hogy angol hadifogságban mesélte fogvatartója (civilben ipari munkás), milyen nagy hatást tett az angol munkásokra, amikor meglátták az angol partok közelében ezeket az üdülőhajókat. Ötven évvek a háború után pedig elgondolkadtó, hogy a Titanic nevét az egész világ ismeri, a Wilhelm Gustloff-ét pedig gyakorlatilag senki.

A Wilhelm Gustloff fénykorában

Kevesen tudják, Hitler már 1933-ban követelte az autóipartól egy mindenki számára elérhető autó kifejlesztését. Mivel a nagy autógyáraknak nem volt ínyükre a megkövetelt 1000 márkás ár (képtelenségnek tartották, hogy ennyi pénzből ki lehet egy autót hozni), a DAF vette kézbe a fejlesztést. A tagok heti 5 márkát fizettek be egy takarékszelvényre és így nyertek jogosultságot egy KdF-autóra. A befizetett összegből hozták létre az Alsószászországi Fallerslebenben az autógyárat. A háború itt is közbeszólt: A nagyüzemi civil termelést már nem lehetett elindítani. 1945 után Fallerslebent Wolfsburgra, a Kdf-autót pedig Volkswagen Käferre keresztelték...Vajon hány mai Golf-tulajdonos ismeri autómárkájának előéletét?

Mindössze hat ingatlanja maradt Magyarország legnagyobb gyermek- és ifjúsági közalapítványának, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványnak (NGYIK) abból a közel harmincból, amelyet alapításakor az államtól kapott. Az ingatlanok többségét eladták. A közalapítvány kétes ingatlaneladások mellett vitatott beruházásokban is részt vett – ezt az Állami Számvevőszék jelentése is alátámasztja –, amelyek közül többet egyazon érdekcsoport végzett.
A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítványt 1990-ben hozta létre az Antall-kormány azzal a céllal, hogy az egykori Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) ingatlanjait az ifjúság nevelése érdekében hasznosítsa, főként kedvezményes táborszervezéssel. A körülbelül 30 ingatlannal létrehozott alapítvány – amelyet azóta közalapítvánnyá minősítettek – évente több száz millió forintos állami támogatást kap különböző ifjúsági programokra.
Úgy tudjuk: az NGYIK, illetve az általa alapított cégek mára túladtak az ingatlanok többségén, így például a Zamárdi Ifjúsági Táboron, a győri Aranypart Hotelen, egy kapuvári irodaházon, az egri székházon, a soltvadkerti üdülőtáboron, a tatai üdülőtelepen, valamint több csopaki épületen. Voltak olyan ingatlanok is, amelyeket tartósan bérbe adtak. Az Amerikai úti székház bérbeadása azóta is komoly kiadásokat jelent: jelenleg az NGYIK az éves költségvetési támogatásának körülbelül tíz százalékát költi arra, hogy működéséhez irodát béreljen. Havonta közel 1,1 millió forintot fizet bérleti díjként azért a budapesti irodáért, amelyet egykoron alapítási ingatlanként kapott az államtól, de az előző kuratórium idején azt először apportálták az NGYIK egyszemélyes cégébe, majd tartósan bérbe adták egy másik cégnek.
Az NGYIK-nak mára hat ingatlanja maradt. Ezek közül három fogyatékos fiatalokat nevelő iskola, amelyet a Munkaerő-piaci Alaptól még a Horn-kormány idején kapott körülbelül 1,5 milliárd forintos állami támogatásból alakítottak ki. Az ÁSZ-on kívül Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter is érthetetlennek tartja, hogy miért kellett az iskolák működtetését az NGYIK-hoz rendelni, hiszen az nem illik a profiljába. Az iskolák működtetésére egyébként egy kormányhatározat jelölte ki az NGYIK-t. A 1,5 milliárd forintos állami támogatást a Horn-kormány munkaügyi minisztere, Kiss Péter jóváhagyásával kapták. Varju László, az NGYIK akkori kuratóriumi elnöke és az exmunkaügyi miniszter egyébként együtt töltöttek be vezető tisztséget a Baloldali Ifjúsági Társulásban (BIT) és a baloldali értékrendű Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanácsban (Magyit).
Varju László Népszabadságban megjelent nyilatkozata szerint: kuratóriumi elnöksége alatt többszörösére növelték a közalapítvány vagyonát, s kifizették az előző vezetés által felhalmozott adósságot. A jelenleg meglévő hat ingatlan értéke mai áron számolva valóban több, mint amenynyire tíz évvel ezelőtt az összes ingatlant bejegyezték. Egy korábbi állami számvevőszéki jelentésben viszont az szerepel: az alapításkor kapott ingatlanok értékbecslése során a tényleges árnál lényegesen kevesebbet állapítottak meg. A jelenlegi vagyonmérlegbe beleszámít az a másfél milliárdos támogatás is, amelyet a Munkaerő-piaci Alaptól kaptak a fogyatékosokat nevelő oktatási intézményekre.
Az ÁSZ-jelentésből, illetve a céginformációból kiderül: az NGYIK elmúlt néhány éves működése során egyazon érdekcsoporthoz tartozó cégek tűnnek föl. A Szikszai család érdekeltségébe tartozik a BAU Vertikál Kft., amely a három, fogyatékosokat nevelő iskola építési, kivitelezési munkálatait végezte. A cég székhelye egyébként Budapesten, az Amerikai út 96. alá van bejegyezve: az épület régen az NGYIK tulajdona volt. Szintén Szikszai László a vezetője a Profil Projekt Kft.-nek, illetve az Inveszta Lízing Kft.-nek: a két cég közösen vásárolta meg az Amerikai úti ingatlant. Az ingatlan eladására azért került sor, mert korábban a közalapítvány egyik cége megrendelt egy abádszalóki beruházást a Profil Mérnöki Kft.-től – amelynek tulajdonosa többek között az előbb említett Szikszai-féle Inveszta Lízing Kft. Az adósságot a két cég átvállalta az ingatlanért (meg némi készpénzért), de az ÁSZ-vizsgálat szerint az értékesítés mélyen áron alul történt.
Lapunk ezekkel az információkkal kapcsolatban megkereste Wintermantel Zsoltot, a közalapítvány kuratóriumának augusztusban megválasztott új elnökét, aki úgy nyilatkozott: az NGYIK irányításának átvételekor maga is meggyőződött arról, hogy tételesen ellenőrizni kell a közalapítvány vagyonát, működési struktúráját, ingatlanjait s az általa működtetett iskolákat. A közelmúltban felkereste a nyíregyházi iskolát, s azt tapasztalta, hogy az intézmény vezetősége mindent megtesz a nehéz körülmények közötti megfelelő működés biztosításához. Ez többek között abból adódik, hogy nem fejeződött be teljesen a beruházás, a kivitelezés minőségével is sok probléma van, továbbá a tanulók után kapott állami normatíva sem elég, amit más programokra fordítandó pénzekből pótol ki a közalapítvány. Reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb lezárul ez a talán politikai töltetű csatározás, s hatékonyan működhet az a közalapítvány, amelyet az állam az ifjúság nevelésének érdekében hozott létre. Céljaként említette, hogy mihamarabb áttekinthető támogatási rendszerrel, jól működő közalapítvánnyá váljon az NGYIK.
(Magyar Nemzet 2000.09.25.)

A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány (NGYIK) előző kuratóriuma több, egykor az államtól kapott ingatlanját apportálta egy olyan céghez, amely jelenleg korlátlanul rendelkezhet a még megmaradt ingatlanok felett: eladhatja, bérbeadhatja vagy jelzálogot terhelhet rájuk. A közalapítvány körül kirobbant botrány ügyében Gyürk András fideszes képviselő ma interpellációt intéz az ifjúsági miniszterhez a parlamentben.
A Talent Kft. az NGYIK 100 százalékos tulajdonában álló cég, amely az előző kuratórium döntése értelmében végez vagyonkezelési tevékenységet. Alapító okiratát többször módosította úgy, hogy jelenleg a kft. korlátlanul rendelkezhet az oda apportált ingatlanokkal, a hivatalban lévő kuratórium tudta és beleszólása nélkül.
Mint azt tegnapi számunkban megírtuk: a Talent Kft. korábban már számos olyan ingatlant értékesített, amelyet az NGYIK alapításakor az államtól kapott, majd a közalapítvány a Talentbe apportálta. Jelenleg egy felsőtárkányi ingatlan, egy révfülöpi hotel, egy szarvasi üdülő, az Amerikai úti székház, illetve egy budapesti, Rottenbiller utcai ingatlan van a Talent Kft. tulajdonában. Ezekről mindenfajta megkötés nélkül dönthet. Tegnapi cikkünkben szerepelt az is, hogy Magyarország legnagyobb gyermek és ifjúsági közalapítványának már mindössze hat ingatlanja maradt abból a közel harmincból, amelyet alapításakor az államtól kapott.
A közalapítvány körül kirobbant botrány ügyében Gyürk András fideszes országgyűlési képviselő ma interpellációt intéz a parlamentben az ifjúsági és sportminiszterhez. A miniszter távollétében lapunk megkereste Szabó Lászlót, az ifjúsági tárca helyettes államtitkárát, aki úgy nyilatkozott: érthetetlennek tartja, hogy miért kellett egy közalapítványnak külső céget létrehoznia, s oda apportálni szinte az összes, egykoron az államtól kapott ingatlanját. Az ügylettel kapcsolatban felmerül a vagyonkijátszás gyanúja, de ezt majd csak a már megkezdődött vizsgálatok igazolhatják – mondta.
(Magyar Nemzet 2000.09.26.)

A Magyar Igazság és Élet Pártja az "Utánajártunk" Iroda segítségével megkezdte a MNÜA kirámolásának és a társadalom szociális megrövidítésének vizsgálatát.
Ezt az Alapítványt 1991-ben az akkori Kormány alapította egy 2000-es titkos kormányhatározattal. Ennek az alapításnak az volt a szépséghibája, hogy bemondásra történt: a volt szakszervezeti ingatlanok, üdülők, szállodák kerültek az Alapítvány birtokába, olyanok mint a lilafüredi nagyszálló és a hévizi SZOT üdülő. Az induló vagyon 365 ingatlant 4 milliárdos könyvértéken vették át, de az ÁSZ jelentése szerint már akkor 12 milliárdot ért. Az Alapítvány kuratóriumát 50 százalékban a mindenkori Kormány és az érdekképviseletek képviselői alkották.
Az Alapítványból jött létre a Hungest Rt mint vagyonkezelő. Ennek az lett az eredménye, hogy a vagyon később ebbe az Rt-be zúdult be. Az Alapítvány kuratóriumának tagjai igen magas jutalmazásért - összeférhetetlenül - ültek az Rt. igazgatóságában és felügyelőbizottságában. Később a Hungest Rt létrehozta a Hungest Hotels Rt-t, amelybe áttették a vagyont. A kötelezettségek is megmaradtak az Alapítványban, a Kormány kénytelen volt 6 milliárdnyi támogatásban részesíteni az Alapítványt, amelyet az átcsúsztatott a Hungest Rt-be. Az egész folyamatra és a kedvezményezettek körére jellemző az 1998. május 26-ával hatályos kormányapport. A választásokat ekkor már elveszített MSZP-SZDSZ kormány ügyvezetői kormányként 6.6 milliárdnyi értéket apportált a Hungest Rt-be. A kuratórium elnöke akkor Kökény Mihály elvtárs volt miniszterként.
A szerteágazó bűntényre az Ász vizsgálatai és jelentései alapján derült fény. A vizsgálatokat az Alapítvány és a Hungest Rt vezetői ugyanúgy mint a Postabank, akadályozták.
A MIÉP és az "Utánajártunk" Iroda mint az MSZP szociális érzékenységének szép példájára és mint az Antall-kormány által elkövetett bűnök , mulasztások, paktumozások egyikére visszatér.
A magyar dolgozóknak meg kell tudniuk, kik fosztották meg az üdülés lehetőségétől.

Állami Számvevőszéki jelentés a szakszervezeti ingatlanvagyon szétlopásáról:

http://www.kszsz.org.hu/archiv/200101/asz2-01.html

http://www.kszsz.org.hu/archiv/200101/asz2-02.html

http://www.kszsz.org.hu/archiv/200101/asz2-03.html

...A PEB jelentésében is szó van arról, hogy a közös tulajdonú ingatlanok (üdülők) egy részét a tulajdonosi közösség értékesítette, és a vételár az MKKSZ esetében kamatozó betétben van elhelyezve. Az Országos Választmány döntése szerint a tőke nem, csak annak kamatai használhatóak a működésre...

...Tulajdonos a Magyar Állam, a szakszervezeteket ingyenes használati jog illeti meg. Az üdülő jelenleg Kővilla Panzió néven üzemel, a Carturs Utazási Iroda Kft. bérli...

Balatonakali Gyermeküdülő